Elérkeztünk a „Hogyan kell nem görcsölni a babán?” cikksorozat harmadik, és egyben befejezőnek szánt részéhez, amelyben egy borzasztóan egyszerű, de mégis hatékony módszerről olvashatsz. Ez pedig a titokzatosan hangzó „homlok-tarkó tartás”.

Valójában egy kineziológiai stresszoldó módszerről van szó, amelyet azonban kineziológus segítsége nélkül, otthon is alkalmazhatsz. Hiszen mit is csinálunk, amikor az ismerősök, barátok szerint túlzottan „rágörcsölünk” a baba projektre? Stresszt élünk át. Bár az első egy-két hónapban még izgatottan figyeljük a testünk jeleit, és ugyanilyen izgalommal várjuk a terhességi teszt eredményét, ez a kezdeti jóleső izgalom egyre inkább elkeseredésbe, szorongásba, bűntudatba, önvádba megy át.Nyugtalansággal telve, és hónapról hónapra egyre kevesebb reménnyel várjuk a közeledő menstruáció időpontját. Eközben egyre nő bennünk a kétség: vajon átélhetem én is egyszer az anyaság örömét?! A gondolkodásunk is beszűkül, egyfolytában az internetet böngésszük, hátha valamilyen csodatévő tippre, kenőcsre, teára, táplálék kiegészítőre bukkanunk, amely segítené a kisbabánk fogantatását. De az idő telik, a gólya késik, mi pedig – bár nem vesszük észre magunkon – egyre „stresszesebbek” leszünk.

Miért káros a stressz?

Két okból is. Az első: a várandósság létrejöttének egyik alapfeltétele a megfelelő hormonális működés. Ezt pedig a stressz képes megzavarni, hiszen ugyanaz a mirigy (hipotalamusz) koordinálja a stressz reakciók lefuttatását a testedben, amelyik a női nemi hormonok megfelelő működéséért is felelős. Márpedig ha Mr. Hipotalamusz épp azon ügyködik, hogy a szervezeted megbirkózzon a stresszel, nem biztos, hogy elég energiája marad arra, hogy még a hormonműködésed is tökéletesen funkcionáljon.

A stressz azonban nem csak a hormonműködésedre hat, hanem a szervezeted egészére. A második ok tehát amiért a stressz káros, hogy a stresszreakciók túl gyakran „futnak le” a szervezetünkben, folyamatosan igénybe véve azt.

Üssek vagy fussak?!

Amikor stresszhelyzetbe kerülsz, a tested felkészül a védekezésre, vagy a támadásra. Ezért is hívják a stresszreakciót „üss vagy fuss” reakciónak.

Az „üss vagy fuss” reakciónak az őseink még nagy hasznát vették, hiszen egy kardfogú tigrissel összefutva ez biztosította a túlélésüket. Miután a bozótban bujkáló ősünk  felfedezte a közeledő vadállatot, a szervezetében a következő reakciók futottak le:

1.    Az agya észlelte a veszélyt, és figyelmeztető jelzéseket küldött szét a szervezetében.
2.    Az izmai ugrásra készen megfeszültek, hogy minél gyorsabban támadásba lendülhessen, vagy épp elfuthasson. Ugyanezért a vér a kötőszöveteiből az izmaiba tódult.
3.    A hallása érzékenyebbé vált.
4.    A pupillái kitágultak, hogy jobban lásson.
5.    A légcsövei is kitágultak, hogy a szervezete maximális mennyiségű oxigénhez jusson.
6.    Az erei viszont összeszűkültek, hogy ne vérezzen el, ha megsebesülne.
7.    Mivel a vér az izmaiba vándorolt, a kézfeje és a lábfeje kihűlt.
8.    Az emésztési folyamatai lelassultak.
9.    A fehérvérsejtek száma megnőtt a szervezetében, hogy a sebei ne fertőződjenek el olyan könnyen.
10.    A gyorsaságát és reakciókészségét fokozandó, adrenalin és noradrenalin ömlött a vérébe.
11.    A vérnyomása megemelkedett, így több üzemanyag és oxigén kerülhetett a szívéhez, az izmaihoz és az agyához.
12.    Emellett izzadni is kezdett, hogy lehűtse az igénybevett, túlmelegedő izmokat.

De nemcsak az ősember testében,  hanem az agyában is változások zajlottak. Annak köszönhetően, hogy a vér az agya elülső részéről az agy hátsó részére tódult, lekapcsolódott nála a tudatos gondolkodás, és átállt „robotpilóta üzemmódra”. Ez annyit jelent, hogy egyfajta reflexszerű, automatikusnak nevezhető gondolkodásmódra kapcsolt, amely a korábbi tapasztalatain és a primitív túlélési mintáin alapult.

És mi történik a te testedben, amikor az orrod előtt megy el a busz, ha rossz híreket hallasz a híradóban, vagy ha konliktusod támad a főnököddel? Pontosan ugyanez! Hányszor érezted azt, hogy „lever a víz” ha rossz hírt hallasz, vagy hogy „elönti az agyadat a vér” egy vita esetén? Ilyenkor a fent levezetett sok lépcsőből álló stressz-program (amelynek hely hiányában valójában csak egy részét érintettük) fut le a szervezetedben.

Még ne add fel…

Ha úgy érzed, hogy minderről már milliószor hallottál, kérlek, most még ne add fel, és folytasd az olvasást. Méghozzá azért, mert most következik az a bizonyos stressz elleni  trükk, a „homlok-tarkó” tartás.

Valójában ösztönösen is sokszor alkalmazzuk, hiszen stressz esetén gyakran automatikusan megfogjuk a homlokunkat. Ennek bizonyítására elég, ha bekukucskálsz egy főiskolai vizsgára: a tanulók többsége a jobb kezével ír, míg a bal kezét a homlokán nyugtatva támaszkodik a padra, és igyekszik felidézni a tanultakat.

Vajon miért teszik ezt? A titok kulcsa a homlok felső harmadán, kb. 5 cm-rel a szemek felett elhelyezkedő két dudor. Az 1930-as években fedezte fel egy bizonyos Terence Benett nevű csontkovács, hogy vannak olyan területek a fejünkön, amelyek megérintése képes befolyásolni bizonyos szerveink vérellátását. Ez a két „dudorka” ezen pontjaink egyike. Ha tehát stressz esetén a homlokunkra helyezzük az egyik tenyerünket, a másik tenyerünket pedig a tarkónkra (innen a név: homlok-tarkó tartás), a vér a hátsó agyterületekről újra visszatér a homloklebenyekbe. A korábban említett „robotpilóta-szituációt” ezzel megszűnik, kilépünk a stresszből, és újra vissza tudjuk venni a tudatos irányítást a szervezetünk (és az életünk) felett.

Hogyan alkalmazd?

Helyezkedj el kényelmesen, ülj le vagy feküdj le. Először próbaképp érintsd össze mindkét kezeden a középső és a mutatóujjadat, és helyezd őket finoman a homlokdudorokra. Ha koncentrálsz, az ujjaid alatt enyhe pulzálást érzel, amelyet a hajszálérhálózatban lüktető vér okoz. Ha valami olyan szituációra gondolsz, amely stresszel jár a számodra, a pulzus a két homlokdudoron nem egyszerre ver (vagy egyáltalán nem érzed a pulzálást). Ha viszont sikerül feloldanod a stresszt, a két-két ujjad alatt egyszerre történő lüktetést kell tapasztalnod.

Most pedig helyezd az egyik kezedet a homlokodra, a másikat pedig a tarkódra, és koncentrálj a pulzálásra. Ha egyszerre történő lüktetést tapasztalsz (akár olyan érzés is lehet, mintha csiklandoznák a tenyeredet) ez ezt jelenti, visszakaptad a tudatos gondolkodás ajándékát, sikerült stresszmentesítened magad.

Amennyiben egy konkrét helyzet tölt el szorongással, a módszert hatékonyabban is alkalmazhatod. Ismét vedd fel a homlok-tarkó tartást, majd képzeld el azt a szituációt, ami jelenleg stresszt okoz neked. Például, hogy beszédet kell mondanod mások előtt, vagy esetleg vizsgáznod kell. Képzeld el, hogy mindez a lehető legrosszabbul végződik: belesülsz a mondanivalódba, vagy megbuksz a vizsgán.

Most – ugyanígy homlok-tarkó tartásban maradva - képzeld el ugyanennek a helyzetnek a sikeres megoldását! Képzeld el, ahogy a beszéded alatt látod a közönség érdeklődő tekintetét, és a végén megtapsolnak, vagy vizsga esetén hogy azt a tételt húzod amelyet a legjobban tudsz, lenyűgözöd a tanárt, és ötöst kapsz. (Vagy épp azt, hogy végre pozitív lesz a terhességi teszt…) Egészen addig folytasd, amíg azt nem érzed, hogy a homlokdudoraid alatti érhálózat egyszerre pulzál. (Ne légy türelmetlen, ez akár 1-2 perctől 10 percig is eltarthat.)

A homlokdudorokat soha ne nyomd, finoman érintsd meg őket, mint ahogy mondjuk a lezárt szemhéjad alatt megérinted a szemedet.

Természetesen a homlok-tarkó tartásban végzett stressz-oldás nem tart örökké. Jó hír viszont, hogy bármikor alkalmazhatod, ha úgy érzed, hogy kezdenek legyűrni az események. Használhatod, ha a múltban történteken rágódsz, és emiatt stresszeled magad, de akkor is jól jöhet, ha a jövő miatt aggódsz. Sőt. Segíthet az esetleges félelmeid, fóbiáid feldolgozásában is.

Leendő anyukaként hasznos, ha azt is tudod, hogy a gyerekek könnyebben alszanak el a homlok-tarkó tartás segítségével, és a tanuláshoz kapcsolódó érzelmi stressz is enyhíthető az alkalmazásával.

Késik nálatok a gyermekáldás? Akkor érdemes megnézned, hogyan és miben segíthet a Babahívogató Program, amellyel a termékenységi problémák lehetséges lelki okait keressük: 

Babahívogató Program - hogy mielőbb jöjjön a baba

Szeghy Krisztina
pszichológiai mentor, családsegítő konzulens
szeghykrisztina [at] gmail [dot] com
20/255-62-69
www.szeghykrisztina.hu